A belgák elleni páros csata második felvonására megtelt az MKOSZ székesfehérvári edzőcsarnoka. Az első meccsen, mi tagadás, igencsak meglepte a magyarokat a vendégek agresszív letámadása, s legfőképpen a habitusa. A belgák ugyanis minden labdára lecsaptak, ipari mennyiségben tépték ki Kassék kezéből a labdát, gyakorlatilag ellehetetlenítve a magyar támadásokat. A mieink alig-alig dobtak kosarat felállt védelem ellen, ezen mindenképpen változtatniuk kellett Váradi Attila fiainak, ha vissza akartak vágni. 

A magyar csapat első kosarát az első meccsen legagilisebb hazai játékos, Radics Gerzson dobta, a bónuszba kapott büntetőjével a vezetést is átvették a hazaiak (2-3). Láthatóan jobban koncentráltak már a mérkőzés első percétől a magyar fiúk, így pedig kevésbé tudott érvényesülni az ellenfél harcmodora. Különösen Takács támadólepattanói értek sokat, illetve értek volna sokat, ha nem maradnak ki a tisza dobóhelyzetek. Ám azok kimaradtak, így az első negyed felénél a vendégek egy triplával és egy büntetővel átvették a vezetést (8-5). 

Egyik csapat sem lehetett nagyon büszke a támadójátékára, a belgák a kiharcolt büntetőkkel igyekeztek meglépni, a magyarok szerencséjére nem túl nagy sikerrel (10-5). A negyed végéhez érve előjöttek az első meccsen látott hibák, ismét sok volt az eladott labda, amit kíméletlenül kihasznált az ellenfél. Az egyre növekvő különbségen Sövegjártó kozmetikázott egy szép hármassal (14-9). Az első játékrész végül Kass Balázs bravúros kosarával ért véget. 

Egy remek Neuwirth-Kármán játék után utóbbi kosarával három pontra csökkent a két csapat közötti különbség. Neuwirth Bence nagyon élt ekkor, előbb bekígyózott a belga védők között, s dobott egy szép kosarat, majd az ellenfél palánkja alatt szerzett lepattanót. Az már nem az ő hibája volt, hogy nem élt a csapat a plusz lehetőséggel. Sőt, jött néhány védekezési hiba, s máris hét pontra nőtt a vendégelőny (23-16). Mielőtt nagyon megléptek volna a vendégek, Radics erőszakosan betört, s kosara mellé a büntetőt is bedobta, majd Kovács volt eredményes indításból, és máris újra szoros volt az állás (27-24). Az már a mérkőzésnek ebben a szakaszában megállapítható volt, hogy sokkal elszántabb magyar csapat lépett pályára szombat délután, vetődtek a labdákért, harcoltak minden centiméterért, s éppen egy ilyen birkózás után sikerült Takácsnak egyetlen pontra felhozni övéit (27-26). A félidő utolsó három perce őrült kapkodást hozott, futballnyelven mondva inkább a játék küzdőjellege dominált. Magyarán jelentősen visszaesett a színvonal, ami inkább a belga tervekhez illeszkedett. Így a nagyszünetre ők vonulhattak előnnyel (35-29). 

Fordulás után ki más, mint Radics Gerzson szerzett vissza egy labdát, jutalma egy kétpontos kosár volt. Kicsit később három belga pontra újra ő válaszolt egy visszatett támadólepattanóval, aminek köszönhetően két perc után egyetlen egységnyit faragott a különbségen a házigazda (38-33). A harmadik magyar kosár is Radics nevéhez fűződött, ami önmagában örömteli dolog, de így esélytelen volt a csapat, hogy közelebb férkőzzön a belgákhoz, hiszen négy perc alatt csak az ő hat pontja állt a mieink neve mellett a harmadik negyedben (43-35). 

A magyaroknak ebben a negyedben különösen Marlon Makwával gyűlt meg a bajuk, az egyestől az ötös pozícióig mindenütt feltűnő belga fiú védekezésben és támadásban is komoly gondokat okozott, blokkolt, lepattanózott, végigszáguldva a pályán ziccereket dobott, persze faulttal együtt. Ilyen teljesítmény sajnos nem akadt a magyar csapatban. Meg is érezték a vendégek, amikor lecserélte edzőjük, mert pillanatok alatt négy pontra zárkóztak a magyarok másfél perccel a játékrész vége előtt (49-45). A negyedet Csornai Bence kosara zárta, előbb kitépett egy labdát saját palánkja alatt az egyik belga játékos kezéből, majd végigszáguldva a pályán szép dudaszós kettest dobott (50-47). 

A záró tízpercre persze visszahozta a belga edző Makwát, aki gyorsan be is dobott egy büntetőt. Mészáros László kettőt is a helyére küldött, amire Makwa egy duplával felelt (54-49). Továbbra is szoros volt a meccs, a magyar csapatnak többször is megvolt a lehetősége, hogy utolérje ellenfelét, de mindig közbeszólt egy-egy kisebb hiba. A túloldalon viszont érkezett egy tempótripla, s máris Váradi Attilának kellett időt kérnie hét perccel a mérkőzés vége előtt (57-50). 

A rövid szünet a belgáknak jött jobban, ugyanis pillanatok alatt tízre nőtt az előnyük, ezen a meccsen eddig nem volt ilyen nagy differencia a felek között (60-50). Radics büntetőjével és Kármán szép centerezésével zárkóztak a magyarok, de a belgák mozgékony irányítója, Ajay révén ismét a vendégcsapat tudott újítani, így teljesen megérdemelten nyerték meg a második találkozót is.

Váradi Attila, szövetségi edző: Ezúttal jobban küzdöttünk már az első pillanattól, mint az első meccsen. A palánkok alatt fizikálisan is felvettük a küzdelmet a belgákkal, sajnos a mezőnyben ugyanez nem mondható el. Itt túl sok hibát vétettünk az egy-egy elleni védekezésben. Sajnos a támadójátékunk nem volt eredményes, ez látszik a dobott pontokon is. Ma mindenkinek akartam adni játéklehetőséget, ezért is dolgoztunk hosszabb rotációval.

U16-os fiú válogatottak felkészülési mérkőzése 

Székesfehérvár, MKOSZ-csarnok, 200 néző 

Belgium - Magyarország 64-56 (16-11, 19-18, 15-18, 14-9) 

MAGYARORSZÁG: Kass 2, Horváth 1, Radics 13, Takács 4, Kovács 2. Csere: Mészáros 6, Kenéz 6/6, Kiss 2, Neuwirth 2, Sövegjártó 6/3, Kármán 7, Csornai 2, Csátaljay 2, Duka 1, Mózer. Edző: Váradi Attila

(bb1)